Enyhülés

Ma már "csak" 35 fok van. A madarak felélénkültek, nem nagyra tátott szájjal hűtik magukat, repkednek és csivitelnek is. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert a házban is, a munkahelyemen is van légkondi. Naponta csak egy órát kellett kint töltenem (oda-vissza séta). Ez a jó tíz fok lehűlés nagyon kellett és nagyon érezhető. Remélem, a 40 fok feletti időszakot idénre letudtuk. Elég volt. Az emberek türelmetlenebbek, fáradtak, most talán tud majd mindenki pihenni éjszaka. Rengeteg hibaelhárítási munka van a hőség után. Oltani kell a bozóttüzeket, rendbe kell tenni a tönkrement síneket... Tegnap Melbourne-ben ingyen volt a tömegközlekedés, mert teljesen kiszámíthatatlan volt, hogy mi közlekedik, mi nem.

MELEG VAN!

Nagyon. Most már nekem is. "Csak" 35 fokig vagyok hitelesítve, de már napok óta 40 felett járunk. Fél óra sétára lakom a melótól. A 7,5 dl-es palackot jéggé fagyva viszem magammal, mire beérek, felolvad. Tegnap áramszünet is volt. Egy órát töltöttünk a konyhában légkondi és elszívó nélkül. Le is vettünk gyorsan mindent a tűzről, amit lehetett. :) Az hőmérő itt a jobb oldalt 48C fokot mutat. Délután egy órakor. Ez még megy felfelé.
A gyakorlatom a vége felé közeledik. Nagyon élvezem. Jövő héten kezdődik a suli. Azt is várom már nagyon. Kíváncsi vagyok az új tanárokra. A tananyagot tudom, mert megkaptuk előre a tematikát. Biztosan tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki előre olvassa a tankönyveket, de nem vagyunk sokan. :) Most van időm rá, hát miért ne tanulnék előre? Csak a saját dolgom könnyítem meg.
Már több, mint két hónapja lakom itt, és továbbra is tetszik. Voltak súrlódásaim az osztálytársammal, meg kellett szokni egymást. Más a hátterünk, a kultúránk stb, de most már elég jól kijövünk újra. Nem nagyon zavarjuk egymás köreit.
Ültettem citrommagot. Mikor felvágtam a citromot már csírás magokat találtam benne, hát gondoltam megpróbálkozom vele. A háromból egy már kidugta a tetejét a földből. 20 év múlva már talán teremni is fog. :)
Továbbra is élvezem Ausztráliát, örülök, hogy itt lehetek.

Szakmai gyakorlat

A suli két éve alatt 900 óra szakmai gyakorlatot kell összeszednem ahhoz, hogy aztán elismertethessem a végzettségem. Természetesen a munkaadók nem tolonganak a semmi gyakorlattal nem rendelkező tanulók után. Én sem tenném, valljuk be őszintén. Ennek orvoslására a következő megoldáskezdeményt ötlöttem ki. Most, hogy az étterem újra kinyitott, suli még nincs és nekem sincs semmi dolgom, bejárok segíteni a tulaj-chef-nek. Neki ez megéri mert van ingyen segítsége (amire egyébként nagy szüksége nincs), és meg kapok egy kis ízelítőt abból, hogy hogyan is működik egy éttermi konyha, és közben gyakorolok is. Mikor a suli kezdődik majd, ismét bele kell fognom munkakeresésbe, de addigra legalább halvány fogalmaim lesznek arról, mit kell egy konyhában csinálni, és ha behívnak egy próbanapra, akkor nem csak nézek majd, mint Rozi a moziban.

Deja Vu

Érdekes egy dolog ez. Kiskorom óta fordul elő velem (és nyilván mással is), hogy egy-egy élethelyzetben rádöbbenek, ez már megesett velem egyszer. Nem nagy dolgok: egy beszélgetéstördék, egy séta stb. Az utóbbi két hétben kétszer fordult elő velem ilyesmi, pedig évek óta nem tapasztaltam. Kíváncsi vagyok mi és mikor lesz a következő.
Most, hogy már 2 hete nincs net, kicsit honvágyam van. Magyar híreket akarok olvasni, tudni, hogy mi folyik otthon, mi foglalkoztatja az embereket. Úgy érzem magam, mint aki alól kihúzták a széket. Szóval most, mikor ezt a bejegyzést feltöltöm, egyben a hírportálokat is meg fogom látogatni. És megnézem a maileimet, és bejelentkezem az iwiw-re és a facebookra is. Irgum-burgum. Mintha a fél karom hiányozna a net nélkül. Erre mondják, hogy függő. Talán kezeltetnem kellene magam. :) Bár, ha ez az egyetlen "káros" szenvedélyem, az még elmegy, nem?
Sok érdekes dolog nem történt egyébként. Az év utolsó két napján alaposan megfáztam, nyomtam az ágyat pár napig. Most már jól vagyok, a köhögésnek meg a rekedtségnek kell még egy kis idő, mire elmúlik, de ez már semmiben nem akadályoz.
Jövő héten nyit az étterem, végre lesz elfoglaltságom, na meg bevételem. A suliszünetből 3 hét van még hátra. Pár osztálytársammal találkoztam, de nem nagyon jellemző a gyakori összejárás. A 6-os kis brancsunkból 4-ünknek 3 héten belül van a szülinapja. 3 ünneplésen már túl vagyunk, a negyedikkel egyelőre nem tudom, mi lesz.
Unaloműzési szándékkal a tenkönyveimet is elővettem, sőt tanultam is. Ami tankönyvet megkaprunk, és a következő tíz hétnak anyaga lesz, azt el akarom olvasni előre. Vannak olyan dolgok, amikről még soha nem hallottam, és olyanok, amikről már látom, hogy biflázós lesz (pl melyik krumplifajta mire jó, a nyomdázáson túl). Igyekszem értelmesen és élvezetesen felhasználni a rendelkezésemre álló szabadidőt.
Net egy hét múlva lesz, de addig is lehet kommentelni!