Het ev

Ma het eve, hogy megerkeztem Ausztraliaba. Az, hogy egyaltalan lehetsegesse valt, hogy kijojjek, mar nagy dolog volt, es halasan gondolok azokra, akik segitettek a kijutasban. Keszultem evekig. Folyamatosan olvastam a blogokat, a forumot, eljartam az Ausztralias talalkozokra. Mikor kijottem, kicsit meg voltam szeppenve, de nagyon-nagyon orultem. Kedves baratok a szarnyaik ala vettek, es egyengettek az utam az elso hetekben. Ezuton is nagyon koszonom. A sok olvasas eredmenyekeppen Ausztralia nem igazan tartogatott meglepetest, 95%-ban olyan, mint amit vartam.

Rengeteg dolog tortent az elmult het evben. Voltam ketsegbeesett, mikor megvaltoztattak a bevandorlasi szabalyokat, es voltam a fellegekben, mikor megkaptam a letelepedesi vizumot. Koltoztem 4-5 alkalommal, varoson belul es allamok kozott, vettem vadi uj autot reszletre es letettem az allampolgarsagi eskut.

Egyedul jottem ki, es azota is egyedul vagyok, de rengeteg sok segitseget kaptam kedves emberektol. Szereztem es vesztettem baratokat ez ido alatt. Voltak jo napok es rossz napok, de soha egyetlen percre nem bantam meg, hogy belevagtam ebbe a kalandba. Nincs honvagyam. Hianyoznak a baratok Magyarorszagrol es Melbourne-bol is. Es hianyzik par dolog, de annyi minden mas van itt, ami karpotol. Perth klimaja tokeletes szamomra, a legyeket kell hajkuraszni masfel honapig, de ez a legnagyobb problema. :) Sokan mondjak, hogy unalmas. Es hat lassuk be, tenyleg nem egy nyuzsgo varos, de en pont ezert is szeretem.

Nem mondom, hogy semmit nem csinalnek maskepp, ha ujra kezdhetnem, de nem sokban valtoztatnek. Otthon vagyok. :)