Angol a köbön, és még azon is túl

Hosszú hallgatás – és lustálkodás – után újra itt.

Igazából sok minden nem történik. Szeptember végén kezdtem csak újra az angolozást. Jó sok mindent sikerült is elfelejtenem. :-( Most viszont heti 4 alkalommal teszem próbára a tanárok türelmét. Van „normál” és fordítós óra is. Sikerült egy műfordítót találni, aki foglalkozik velem. Hát, egész más az órák szerkezete, mint korábban volt, mégis remélem, többet fogok profitálni belőle. Egy szöveggel több órán keresztül foglalkozunk, és addig kell átírnom, míg szép, magyaros, gördülékeny szöveg nem lesz a végeredmény. Szóval a minőségre hajtunk, nem a mennyiségre. Nagyon élvezem.

Úgy látszik megjött a késő ősz, és beindult a chatszezon. Hirtelenjében két angol anyanyelvű megkeresést kaptam, hogy jönnek Magyarországra, mi lenne, ha találkoznánk. Hát miért ne, amíg időm engedi? Legalább gyakorolok kicsit.

A társkereső felhívásomat láthatóan nem vettétek komolyan, mert senki nem jelentkezett. Na ide milyen smile illik? Egyszerre kellene vigyori meg szomorú.

Amúgy minden rendben. Kicsit inog a munkahelyem, de egyrészt nem a közeljövőben fog megszűnni, másrészt meg úgyis ki akartam menni Angliába (ez nálam Nagy-Britanniát jelent), hogy istenigazából megtanuljam a nyelvet, szóval ez a bizonytalanság csak egy plusz lökés, hogy tényleg elinduljak. Egyelőre pénzgyűjtés folyik, és tavaszra tervezem a nagy lépést. Persze semmi nem biztos. Rengeteg minden közbejöhet még. Meg egyébként is az a tapasztalat, hogy az általam kimondott határidők szeretnek sokat csúszni. :-( Bár ez a terv tavasszal már eleve fél éves csúszásban lesz. :-D

Kérdéssel, kritikával, jó tanáccsal ne kíméljetek!