2005/09/10

Újabb tanár

Megvan az új angoltanárom. Nem elsőre sikerült, de nem kellett sokat válogatni. Nem engedhetem már meg magamnak, hogy olyanokhoz járjak, akik nem tanítanak jól, vagy csak nem kerülünk egy hullámhosszra. Eddig Ő a legjobb, mióta Ausztráliába készülök. Tanulunk jó sok, a mindennapi életben használt kifejezést. Ideadta a könyvet, hogy fénymásoljam le. Meg otthon fordítok írásban, az órán meg Örkény egyperceseket szóban. Az első tanár, aki vállalta, hogy hagyjam ott a fordítást, majd átnézi. Vagyis nem a fizetett időből megy. Majd meglátjuk, hogy így milyen lesz, hiszen átbeszélni mindenképpen át kell. Meg sokat beszéltet is. Egyik tanár sem vette a fáradtságot, hogy odafigyeljen arra, hogy beszélnem is tudni kell azért. Hetente 3x megyek másfél órákra. Ehhez jön még a házi feladat elkészítése. Fárasztóak az órák. Tegnap este a végén, már alig tudtam megszólalni, és gyakran olvastam félre a szöveget. Nem baj, hozzá kell szoknom a terheléshez. A vizsga sem lesz sétagalopp. Ja és, nem hol itt-hol ott tanulunk, hanem megyek hozzá, ahol ő otthon van, én kicsit feszélyezve, ezzel is rákényszerítve arra, hogy figyeljek oda jobban. És nem az ölemben kell írni, hanem asztalon. Talán kis dolgok ezek, de nagyon sokat számítanak.