2008/11/23

Költözés, barbeque

Bő 7 hét után elköltöztem. Sikerült a munkahelyemhez közelebb találnom szállást, az iskolához is közelebb van. Mivel az egyes zónában van, a tömegközlekedés is olcsóbb lesz. Egy családi házban van egy szobám. A gyerekek már kirepültek, így az ő szobáik felszabadultak, azokat adják ki. Két osztálytársammal lakom így együtt, ami külön jó.
Ma volt magyar bbq az egyik parkban. Sok olyan fiatal magyarral találkoztam ott, akiket eddig nem ismertem. Tegnap szakadt az eső, jég is esett, ma is meglehetősen borúsnak indult a nap. Délelőtt még nem is gondoltam, hogy végül elmegyek. Viszont mivel kellett vennem takarót, ki kellett mozdulnom új otthonomból és délutánra elfújta a felhőket is a szél. Nemcsak a felhőket fújta, hanem a papírtányérokat, de még azok tartalmát is. A hangulat jó volt, jókat beszélgettünk. Megyek legközelebb is.

2008/11/17

Szállás, munka, bicikli

Az utóbbi két hétben szálláskereséssel (is) foglalkoztam. Néztem a neten a hirdetéseket és sorra kérdeztem az osztálytársaimat, hogy van-e ötletük. Az egyik koreai lány korábban ajánlott már szállást, akkor nem fogadtam el, mert drágálottam. Azóta tudom, hogy piaci ár volt.(Mielőtt kijöttem 120 dollárban maximáltam a szobára költhető összeget. Úgy számoltam, ez elég kell legyen egy normális szobára egy házban, amit több diák bérel. Nem elég.) Szóval ez a lány térült- fordult és hozott nekem telefonszámokat, sőt fel is hívta őket, hogy mikor tudom megnézni a szobákat. Ezek a belvárosban voltak. Nem önállóan béreltem volna, hanem ketten lettünk volna egy szobában. A múlt idejű feltételes módból kihallatszik, hogy nem ezek egyikében kötök ki. Szóval, mire visszaszóltam az egyiknek, hogy OK, már kiadták a szobát. Addig az volt az egyetlen tiszta lakás, amit láttam. Voltam még a mostanihoz közel, az is eléggé koszos volt, de a pálmát az a ház vitte el, ahol 3 gyerek van 4-8 évesig. A szoba, amit 120 dollárért kínáltak nagyon kicsi volt, két ajtóval, az egyik a házba, a másik a kertbe vezet, ablak viszont nincs. Valami kamraszerűségből alakíthatták át. A gyerekek neveletlenek voltak és akkor is tomboltak, mikor ott voltam. Szóval ez szóba sem jöhetett. Végül az egyik osztálytársam kinyögte, hogy náluk épp üresedik az egyik szoba, ha akarom, megnézem. És úgy is lett. Isi után egyből odamentünk, és tetszett, 140 dollár. Nagy szoba dupla ággyal, tiszta lakásban, közel az étteremhez, ahol dolgozom, és közel az állomáshoz, ahonnan suliba tudok járni. Szóval minden szupernek hangzik. Hogy pontosan mikor költözöm, azt még nem tudom, elvileg hétvégén, mikor a másik srác kiköltözik. A pontos napot majd megmondják.
Munka. Az étteremben kedden kell mosogató, mert valaki lemondta a péntekjét, és aki helyette a pénteket fogja csinálni, nem akar kedden jönni. Így lett nekem kedden este is melóm. Aztán pénteken szólt az egyik lány, akivel dolgozom, hogy a hotelban, ahol szintén dolgozik, keresnek szobalányt, és mivel ő már korábban ajánlott engem, most szóltak neki, hogy értesítsen, mert kell ember. Szombaton fel is hívtam őket, vasárnap már dolgoztam. Meg ma is, és szerdán is megyek. :) Ennyi melóval bőven megkeresem a fenntartásomhoz szükséges összeget. Ha félretenni nem is tudok, de legalább nem a hozott pénzt élem fel.
Nézegettem a térképet, hogy hogy jutok el oda a mostani lakhelyemről és hogy a következőről. Arra jutottam, hogy jó lenne egy bicikli. És láss csodát, valaki a lomtalanításkor kitett két biciklit (egy női és egy férfi) az utcára. Naná, hogy lecsaptam rá. Működőképes bicaj, csak rég nem használták. Lemostam, felfújtam a kerekét, már csak meg kell olajozni, venni sisakot, valami lámpát (el ne üssenek) és/vagy láthatósági mellényt.
A suliból 4 tantárgy eredményeit tudom már. Az elsőről írtam, az 84% lett, a többi emelkedő értékben: 86, 90, 100. A suli jól megy. :)

2008/11/09

Tenger

Tegnap nagyon szép idő volt, így lementünk a tengerpartra. Melbourne egy öbölben fekszik, így óceánnak sajnos nem lehet mondani a vizet, amit láttam. Mielőtt elindultunk, jó alaposan bekentem magam 30+ -os napvédő krémmel, ami jól is jött, mert bár csak 28 fok körül volt, 32-nek éreztem, és a nap égetett. Felnőtt embernek, ha nem különösen fényérzékeny a bőre, elég is ez a napvédő faktor. (Így tavasszal legalábbis.) Szóval nem égtem le. Éreztem, hogy éget a nap, de csak színt kaptam kicsit, fájdalommal egyáltalán nem járt. Kb 2 órát töltöttünk sétálással. A vízpartot még nem kezdték meg megtisztítani a nyári szezonra, tele volt partra vetődött hínárokkal és kagylókkal. Miután a strandot végignéztük, a kikötőhöz indultunk. Persze nem hajókázni, csak nézelődni. Egy hosszú mólón tudtunk besétálni vagy 2-300 métert a parttól. Ezen a mólón sok horgásszal is találkoztunk. Egyetlen megkötést láttunk csak kiírva. Sneppert nem lehet 28 cm-nél kisebbet kifogni, egyszerre max 10 darabot szabad és a 10-ből max 3 lehet 40cm-es vagy nagyobb. Egyetlen más halfajra nem volt ilyesmi meghatározva. A horgászok figyelmét felhívták arra, hogy az elhagyott damilokba a madarak beleakadhatnak, és a halálukat okozhatják. Sajnos találtunk elég sok olyan hosszú damilt, amiről írtak. Viszont összeszedtük őket társadalmi munkában. :)
A mólóról láttam kisbb halrajokat. Kisebb halakból kisebb rajokat. :) Láttam még néhány magányosan úszkáló barna-drapp halat (ők olyan 20-25 cm-esek voltak), egy lepényhalat úszni és beásni magát a homokba, rengeteg tengeri csillagot. Ezek nagy része az USA-val szimpatizál, mert ötágú fehér csillagok voltak többnyire. :) És ráküregeket láttunk még. Sajnos a rákok nem voltak aktívak, így őket nem tudtuk megfigyelni.
Nagyon jól éreztem magam, jó volt a napsütésen lenni.
Délután-estefele még meglátogattuk Benedeket, illetve főleg Ágit. Jót beszélgettünk, majd hazatérve a nap aktív részét BBQ sütéssel zártuk. Illetve én csak az evésben vettem részt, mert az otthoniakkal épp akkorra beszéltem meg skype-olást előzőleg.
Hát ennyi volt a tegnap. Egy nagyon jó nap. :)

2008/11/02

Lustaság fél egészség

Annak, hogy nem frissül gyakrabban a blog, semmi egyéb oka nincs, mint hogy lusta vagyok.
Még úgy-ahogy történnek is velem dolgok. Szóval nyugodtan lehet nyaggatni.
Kedden megkaptuk az előző heti teszt és az első heti gyakorlati óra utáni értékelést. 84%-ot értem el. Kedden nyomtattam pár önéletrajzot, és nyakamba vettem azt az utcát, ahol péntekente dolgozom. Egy magyar étterembe adtam be a jelentkezésem, és két aussie működtetésű étterembe. Ez utóbbi kettőbe be is hívtak. Szombaton és vasárnap kellett volna mennem, de a szombatit lemondták, mert két új lett volna, és azt egyidőben nehéz betanítani. Utólag nem is bánom, mert a péntek hosszúra sikeredett, de ez másik történet. Ma (vasárnap) 10-re kellett mennem. Ott voltam már jóval előbb. Bemutatkoztam, átöltöztem az egyenruhába aztán nekikezdtem annak, amit mondtak. Narancsot kellett pucolnom egy nagy bárddal, gombát szeletelni, kissé még fagyos kenyeret felvágni, és mosogatni. Elég lassú és bénácska voltam. Gondoltam rá, hogy viszem a saját késeim, és jól is jöttek volna. Most már mindegy. Délben hazaküldtek azzal, hogy majd kedden hívjam őket. Szóval ez nem jött össze.
A másik meg még nem tudom, majd kedden oda is telefonálok, hogy a szerda jó-e nekik próbanapra.
Pénteken sokan voltak az étteremben. 11-kor végeztünk, elindultunk haza. 2 villamos is elment, mielőtt elindultunk, így nem nagyon reménykedtünk abban, hogy hamar jön harmadik. Pár megállót sétáltunk, aztán felszálltunk egy villamosra, ami a következő megállóban le is robbant. Ismét elindultunk gyalog, erre szólt a munkatársam telefonja, a tulaj hívta, hogy és ottfelejtettem az enyémet. Visszasétáltunk, megkaptam, majd kocsival elvittek minket a vonathoz. Szerencsére arra nem kellett már sokat várni, de majdnem háromnegyed 1 volt, mire hazaértem.
Pénteken egyébként megint tesztet írtunk. Ezúttal elméletből. Összefutottam a tanárral tanítás után, elárulta, hogy hibátlan lett. Mondjuk az egyik kérdésbe besegített a mellettem ülő, én meg hagytam aztán őt lesni. :) Ez a teszteredmény a jegybe 20%-os súllyal esik, szóval sokat nem jelent.