2012/08/26

Gyorsan, gyorsan

Hétfőn bejött a vállalat igazgatója, beszélt kicsit a head cheffel, aztán engem hivatott. Kérdezte, mi a legkorábbi időpont, mikor tudok menni Perthbe. Október 5-e. Nem, az nem jó, 29-én már ott kellene dolgozni. A chef elenged, 27-én lenne az utolsó napod itt. Hű, mondom ez szép és jó, de hol fogok lakni? (Pár napra volt ajánlatom szállásra barátoknál, de ezt neki nem kellett tudni.) És hogy szervezem meg az összes cuccom átvitelét? Miért, sok cuccod van? Hát mondom, ott fogok lakni, nyilván azt akarom, hogy ott legyenek a cuccaim, és igen, sok van. Abban egyeztünk meg, hogy a cuccaimat utánam küldik, amint találok "állandó" szállást. Lakótársam beleegyezett, hogy maradhatnak a dobozok pár hétig, ő beengedi a szállító cég munkásait.
Repülőjegy megvéve, egy hostelben (backpackers-nek hívják itt) a szállás 1 hétre lefoglalva, csomagolás folyamatban.
Búcsúzkodni nem ngyon van időm, kifújni magam meg még annyira sem. Hétfőn még dolgozom itt, szerdán meg már ott.
Arról, hogy ott mit fogok csinálni, sejtelmem sincs. Nyilván főzni, de hogy milyen részlegen, milyen típusú ételt, azt nem tudom. Lehet ázsiai, francia, modern, klasszikus, étterem, vagy bankett, húsok, halak, zöldségek, előételek stb. Nagy a választék. Amim van az egy név, egy cím, egy telefonszám.
Az egész nagyon izgalmas, és ijesztő is egyben. Nem tudom pontosan, miket mondott rólam a chef, de nagyon jókat, szóval az elvárások is magasak lesznek, nem tudom, meg fogok-e felelni.
Szomorú és csalódott is vagyok, mert sokkal egyszerűbb lett volna, ha tudok maradni, ahogy ígérték.
Várom a nagy "kalandot" és tudom, hogy jó lesz ott nekem.
Ja, mielőtt valakinek az jutna eszébe, hogy ha ilyen gyorsan kellek, akkor biztos baromi jó lehetek, nem erről van szó. Ez az étterem nyitás előtt áll, össze akarják kicsit szoktatni a személyzetet és egyszerre tanítani be mindenkit. Ez az egyetlen ok, amiért másfél héttel előbb kell kezdenem.
A levél érkezése a szakmaelismertetőktől a költözésem utáni héten esedékes. Hagyok itt felbélyegzett borítékot a lakótársnak és megkérem, küldje utánam azonnal. Amint az a papír a kezemben van, el tudom kezdeni az állami szponzoráció kérvényezését. A pontjaim épp hogy csak elegek, és minél előbb lépek, annál nagyobb az esély, hogy sikerül.
Mostanában kicsit megcsappant a hitem abban, hogy fogok tudni maradni. Sokszor játszom a gondolattal, hogy feladom. Úgy tűnik, hogy olyan álmot kergetek, ami mindig egy kéznyújtásnyira van, de soha nem elérhető.
Most egy ideig nem lesz bejegyzés. Nem lesz internet és az új munka is lefoglal majd. Pár hét múlva Perthből jelentkezem.

2012/08/18

Felpörögtek az események

A szakmaelismertetésem a finisben van. A fickónak max fél órájába került, hogy az online oldalon elintézze, hogy jelentkezhessem a végső dokumentumra. Még aznap meg is tettem ezt. Most megint várok, mert 6 (hat!) hetet adnak maguknak, hogy a levelet kiállítsák, pedig minden adat náluk van, a programon végigmentem stb. Ja és a hat hét az csak iránymutató.
Két hete felmondtam az étteremben, azzal, hogy ha szponzorálnak, maradok. Jó egy hétbe telt, mire a headchef időt (5 percet) szakított rám, és megkérdezte, hogy is van ez. Szépen elmondtam neki mindent a pillanatnyi szabályozásról, és hogy ez az utolsó pillanat, amikor még érdemes más államba költöznöm és megpróbálni ott. Megígérte, hogy megpróbál intézkedni az érdekemben, nem akar elveszíteni. Mintha nem tudta volna hónapok óta, hogy nekem kell a szponzoráció. Beszélt a területi képviselővel, aki azzal mászott ki a dologból, hogy beszélnie kell a vállalati jogásszal. Egy hét alatt sem sikerült azonban kideríteni semmit. Ismét beszéltem a cheffel, mondtam, kifutok az időből. Na, ekkor nekirugaszkodott még egy dolognak. Perthben most készül egy új étterem. Oda keresnek szakácsokat. És sikerült áthelyeztetnie oda. Még két hetem van itt, egy hét, hogy lezárjam az ügyeim Melbourneben, átköltözzem, kicsit kifújjam magam és már kezdek is az új helyen. Cégen belül váltok, ami jól jöhet bevándorlási szempontból. Nagyon várom, ugyanakkor tartok is a változástól.
A költözés felveti azt is, hogy a bérleti szerződésből ki kell szállnom, mit szól ehhez a lakótársam. Örülni fog. Mielőtt ide jöttünk, kerek perec megmondtam neki, ha a barátnője beköltözik, én ki, nem vagyok hajlandó egy párocskával lakni. A csaj meg rágja a fülét, hogy be akar költözni. Szóval gyakorlatilag megvan az utódom, sőt a szobámba még valaki jöhet, így ők nagyon is jól járnak azzal, hogy nekem mennem kell.
Holnap beszélünk, felajánlom neki, hogy méltányos áron átveheti, amire szüksége van (hűtő, mikro, tányérok, poharak, asztal, székek), amire azt mondja, nem kell neki, az meg eladó. :)