2008/10/27

Hétvége

Hétvégén ismét kirándultunk. Vagy valami olyasmi. Kriszékkel, Barusékkal és a később csatlakozó Bogdanovits családdal a rododendron kertben bóklásztunk néhány órát. A virágok épp nyílnak, így nagyszerű látványt nyújtanak. Az egész kert tele van velük. Olyan sok különböző fajta van, hogy nem győztük csodálni őket. Teki jóvoltából sok kép is készült. A kifáradt vándorok a közeli falu egyik nevezetességébe tértek be a nagy séta után, méghozzá a piteétterembe. Ez a hely nyert egy csomó díjat is. Én nem voltam túl éhes, a krumplimat megettem, a pitét hazahoztam. Egyedül én kértem hús nélkülit, és azt kell mondjam, a többiekkel ellentétben nekem nem is ízlett különösebben. Túl fűszeres volt. Legközelebb húsos változatot próbálok, azokat mindenki dicsérte.
Természetesen az édességbolt sem maradhatott ki most sem. Végre találtam savanykás nyalókát. A múlt héten vásároltak nagyon édesek.
Másnap a fő attrakció Benedek megtekintése volt. Direkt akkor mentünk, mikor aludt, hogy a szülőkkel is tudjunk beszélgetni. Az a kb 3 óra, amit náluk töltöttünk, pillanatok alatt elrepült.
Vasárnap este még sikerült találkoznom egy white tail pókkal is. Mivel nem került fél méternél közelebb hozzám, és akkor is én szemléltem őt, nem ő ijesztgetett engem, így nem törtem ki sikítófrászban. Egyébként olyan 1-1,5 cm-es volt a beste. Ember- (vagy inkább pók-) barát módon kilakoltatásra került.
És ami még történt, bár már nem szorosan hétvége.
Megírtam az első tesztet a suliban. Szerintem jó lett. Igen-nem és feleletválasztós kérdések voltak. 10-10.
Elcseréltem a szombati tanítási napomat péntekre. Így a péntekem ugyan elég hosszú (8-kor megyek és éjfélkor jövök), de legalább a szombatom teljesen üres.

2008/10/20

Kirándulás

Azzal kezdem, fantasztikus volt. Aki nem szereti az ilyen beszámolókat, az ne is olvasson tovább. :)
Először is felmentünk a Melbourne-t övező hegyek egyikére, ahonnan szép időben jó messze ellátni, a városra is rálátni. Ez kb 1 órányi autókázásra van tőlünk. Míg kiértünk a városból, lakott és kevésbé beépített területek váltották egymást. Egyszercsak kiértük a közigazgatási területről, de a kép nem sokat változott. Hivatalosan onnantól már különálló minitelepüléseken haladtunk át.
Szóval a kilátó. Sajnos elég borús időnk volt, így nem sokat láttunk a lábaink előtt elterpeszkedő városból. Mire minden látnivalót megnéztünk (angol kert, kívánságok fája, nyilvánosság elől elzárt kis esketőkert), ittunk egy kávét, tisztult annyit az idő, hogy a belváros körvonalai kivehetők voltak.
Ezután átmentünk egy közeli falucskába, mely a turistáknak szóló régiségekkel, kézműves áruval és giccsekkel teletömött kis boltocskáiról híres. Láttunk itt pléh békazenekart, kettévágott elefánt alakú könyvtámaszt, ausztrál kalapot, cukorkaboltot, szappanos boltot, konyhafelszerelési boltot és még sok mindent. Az árak elég vegyesek voltak. A normáltól az igen drágáig terjedtek. Miután itt sokat nézelődtünk, kicsit vásárolgattunk és ettünk, áthajtottunk a
Dandenong Ranges National Park-ba.
Én úgy éreztem magam, mint valami időutazáson. Európában ekkora fákat nem látni. Teljesen oda voltam, meg vissza. Aki látta a Jedi visszatér c. filmet, és emlékszik arra az erdőre, ahol a kis macik éltek, na az el tudja képzelni, hogy milyen volt. A területen 1926-ban volt utoljára nagy tűzvész. Ekkor az erdő nagy része leégett, de itt ez a megújulás elengedhetetlen része. Szóval a fák nem öregebbek, mint 80 év, de 70 méter magasra nőttek. HIHETETLEN volt. Itt a páfrányok is 3 méter magas fákká nőnek, mint a dinoszauruszok idején. Na jó, akkor még magasabbak voltak, de otthon csak fél méteresre nőnek, és fa jelleg sincs. :) Az erdő egyébként a legkevésbé sem csendes hely. A madarak olyan rikácsolást csaptak, hogy csak na. Sajnos nem volt nálam semmi eszköz, amivel felvehettem volna. Ha maga az erdő nem lett volna elég, még vad állatokkal is találkoztam. Láttam a helyi megfelelőjét a hangyászsülnek, papagájt 3 félét (egy a vállamra is ült), kakadut, és kengurut. Még 3 hete sem vagyok itt, és már találkoztam ezekkel az állatokkal a szabadban.
Már megérte idejönni. :)
Képeket hamarosan teszek fel. A fotós Teki volt.
Este pedig BBQ volt. Valami tengeri ragadozóhal került a tányérra. Fenséges volt. Meg garnélarákok nyárson. Az is nyami, és a bbq-n sült zöldésgek is finomak voltak.
Tele vagyok élményekkel. :)
Tessék szavazni a blog jobb oldalán látható kérdésre! :D

2008/10/15

Elmaradás

Pár dolog történt, van mit pótolni a blogban. Az előző bejegyzés óta használtam még párszor a tömegközlekedést. Nem is olyan tiszta. :( Az ülések itt is mocskosak.
Heti egy este már van munkám. Felszolgálok az egyik magyar étteremben. E mellé keresnem kell még, mert a bérletem árát fedezi meg még egy kicsit pluszban. Elkeseredve nem vagyok, mert még csak 2 hét telt el az érkezésem óta. Kicsit kell aklimatizálódi az új földrészhez, megismerni a helyet és a szokásokat. A helyi junkmailek között van egy heti megjelenésű hirdetési újság, abban vannak részmunkaidős állások is. A suliban is tesznek ki hirdetéseket időnként.
Megvolt az első tanítási nap is. Na ez egy kicsit csalódás volt. Két tanár tartotta a demó órát, akik elég felkészületlenek voltak. Rendszeresen előttünk beszélték meg, hogy ki mit mondjon, vizslatták az órarendet, ide-oda cikáztak a dolgokban. A táblára szinte semmi nem került fel.
A nagy osztályban 48-an vagyunk (ha jól emlékszem), de ez két csoportra van osztva az elméleti és gyakorlati oktatáson. Az egyik tanárunk egy lengyel nő, a másik egy aussie fickó (én az utóbbihoz tartozom). Szépen elmondták, hogy mit hogy kell csinálni, de mikor elfeledkeztek magukról, ők sem úgy csinálták, ahogy elő van írva. Pedig példát kellene mutatniuk. :( Holnap lesz gyakorlati óra, akkor remélem jobb lesz. Most az is rontotta a dolgokat, hogy sokan késve érkeztek. Oylannyira, hogy volt, aki egyenesen a reptérről jött. A késők eléggé zavarták az órák menetét. A szünetekről is késtek egyesek 10-15 perceket. A tanárok meg a neveinkkel bajlódnak. Megint bevezettem az Eni-t, mondván azt csak ki tudják ejteni.
Tanáraink kiosztották az iskolai igazolványainkat, persze az enyém valahogy nem készült el. Sebaj, nap végére megkaptam én is. Igen ám, de a vouchert, amivel a cipőt lehet venni, másik diáknak adták. Most keresik a diákot, legközelebb pénteken megy be a suliba, akkor megpróbálják vele lebeszélni, hogy a nála lévőt adja le. Én meg mehetek holnap be a suliba, felvenni egy kölcsön cipőt (valaki elhagyta 3 hónapja), majd munka után vehetem vissza. Remek. :(
Szóval pénteken elvileg már én is hozzájutok majd a cipőmhöz. Még jó, hogy pénteken egyébként is megyünk be a városba szétnézni a legnagyobb piacon.
Ma is voltunk Krisszel körülnézni a városban. Illetve én néztem, ő meg vezetett. Pár képet is csinált. Voltunk bent a St Paul Cathedralban. Nagyon szép orgonája van. Az egész katedrális izlésesen van díszítve. Se túl sok, se túl kevés. Igazából főleg csatangoltunk, megnéztünk pár nevezetességet, de nem mentünk be sehova a katedrálison kívül (én nem akartam).
A tankönnyvel jól haladok. Vicces, hogy a tanrendben a 115. oldaltól kezdik olvastatni. Én már csak pár oldalnyira voltam, szóval belehúztam kicsit, és be is értem az aktuális témát.
Időközben megérkeztek a feladott csomagjaim is. Minden épségben ideért. Nagy öröm ez, néhány dolog már hiányzott.

2008/10/08

Szösszenetek

Csak pár apóság, aminek nem írnék külön posztot.
Otthon csak palackozott vizet ittam, de itt sem ízlik a csapvíz. Nem azért mert agyon van klórozva, hanem mert nagyon lágy. Nekem ízetlen. Szörppel, teának stb. nagyon is jó.
Az egyetlen, amit az utolsó pillanatban otthon kellett hagynom, a testápolóm volt, kicsit reménykedtem benne, hogy nem fog úgy száradni a bőröm, mint otthon, de már második nap vettem, mert nagyon is szárad.
A hivatalokban, suliban az emberek mézes-mázosan kedvesek. Nagyon fura. És beszélgetnek az emberrel ügyintézés közben. Mesélnek saját történeteket. És közben akkora vigyor van az arcukon, hogy hihetetlen. Nem sértődnek meg, ha nem értek valamit, szépen elmondják újra.
A tömegközlekedés nagyon drága, de legalább tiszta a vonat. Anyagi helyzetemet tekintve pillanatnyilag jobban örülnék a koszos de olcsó változatnak. :) Ha közelebb költözöm a városhoz, talán elgondolkodom majd egy bicikli beszerzésén. Innen túl messze van azzal járni.
Jövő héttől dolgozhatom. Még nincs hely, de remélem, hamarosan találok munkát.
A suliban rá fogok kérdezni, hogy milyen munka, illetve munkahely fogadható el szakmai gyakorlatnak. Az első félévben még nem érdekes, de a másodiktól gyűjtenem kell az órákat. Pillanatnyilag 900 óra az előírás, de várható, hogy ezt felemelik vagy szigorítják.
A suliba enyhén szólva kevés a fehér diák. Az orientációs napon 3-an voltunk. Nem bánom, nincs nekem bajom az ázsiaiakkal.
Elkezdtem olvasni az egyik tankönyvemet. Kiírtam vagy 20 szót-kifejezést amit nem értek. Majdnem mind konyhatechnikai szakkifejezés, meg kell tanulni őket. Végül is ettől tartottam leginkább. Ma szépen kikeresem az értelmüket, aztán lehet tovább olvasni a könyvet.

2008/10/06

Orientációs nap

Ma reggel 9-től 3-fél négyig tartott az orientációs nap. Nem hittem, hogy ilyen hosszú lesz. És azt sem, hogy mindent érteni fogok, amit mondanak, pedig de. :)
Sok okosságot elmondtak, néhányat ismételni is fognak még. Volt vendégelőadó a Victoria University-ről, a biztosítótársaságtól, ahol a suli köti ránk a biztosítást, a suli bankjától (ők nekünk jó feltételekkel nyitnak és tartanak fenn számlát) és bevándorlási hivataltól is.
Mindenki komolyan vette a feladatát. A társaságot pedig azzal is a helyszínen tartották, hogy az eszközöket csak a legvégén kaptuk meg. Elégedett vagyok a minőséggel, amit adtak. Victorinox késeket kaptunk és igazi chef ruházatot. Nekem a sapkát vissza kell majd cserélnem, mert nagyon nagy. A többi darabot fel kell még próbálnom.
Alig várom már, hogy kezdődjön az oktatás.
Suli után még épp át tudtam menni a bankba és megnyitni a számlákat, amit akartam és befizetni a pénzt. Utálok kp-t magamnál tartani egy összeghatár felett.
Jó volt a mai nap.

2008/10/04

Szülinap

Ma megvolt az első ausztrál társadalmi esemény, amin részt vettem. Ildi szülinapját ünnepeltük, amin jó sokan összegyűltünk. Neki viszont meglepetés volt. Nagyon jól éreztem magam. Pár képet is mellékelek.
Hétfőn megyek be a suliba, aztán meg a bankba. Adószámot is utána fogok igényelni. A belvárosban nem voltam még, nagyon várom, hogy milyen benyomást tesz rám. Először fogom használni a helyi tömegközlekedést. Mindenre nyitott vagyok, gyermeki kíváncsisággal várok minden élményt.
A jetlag továbbra is elkerül. Ennek nagyon örülök.
Szóval minden rendben velem, nagyon jól érzem magam Ausztráliában.

2008/10/02

Megérkeztem!


Megérkeztem!
Tegnap este 20:30-kor leszállt a gépem. Krisz, Teki és Hayim vártak rám. A kilépési procedúra kb másfél óra volt. Semmit nem vettek el tőlem. Teát hoztam, meg egy kis kekszet, fa ékszerdobozt.
Mivel este érkeztem és éjjel kerültem ágyba, reggel 11-kor keltem, a jetlag egyelőre elkerült.
Ma voltunk bevásárlóközpontban és megnéztem, hogy mi van, mi nincs és mennyibe kerülnek dolgok. Persze csak nagy vonalakban. Óhatatlanul számolom át forintra az árakat. El kell telnie némi időnek, míg erről leszokom. Egyelőre úgy tűnik vagy drágább (néha jóval), vagy hasonló árban vannak a termékek. Tetszik itt. Már jobb, mint Anglia volt. Örülök, hogy itt vagyok.