2009/02/28

Bíztatás otthonról

Nemrég nagy telefonálást bonyolítottam az otthon maradottakkal. Egyrészt felhívtam a volt főnökömet, akivel nagyon jóban vagyok. Az volt az első kérdése, hogy honnan hívom. Hát igen, Angliából ugye megfutamodtam. Mikor mondtam, hogy még mindig itt vagyok, és jól érzem magam, megnyugodott, de azért még háromszor elmondta, hogy ne menjek haza, olyan rossz most otthon. Angliában három hónap után számoltam vissza a napokat, hogy mikor jövök már el onnan. London aztán már jó volt, de a sziget egy rémálom. Felhívtam anyukámat is, elmeséltem az előző beszélgetést, és mondta, hogy ő is érzi, hogy most minden rendben velem, most nem kell vigasztalni, erőt adni, hogy bírjam ki. Hát szóval így öt hónap után is jól érzem magam. Vannak persze időszakok, amikor kicsit magam alatt vagyok, de ezek hamar elmúlnak, és a jókedv dominál inkább.
Az idő félelmetesen gyorsan halad. A sulit szigorítják, aminek én személy szerint örülök, mert így lemorzsolódnak, akik nem bírják, és nem húznak vissza. Meglebegtették, hogy 5-ös helyett 6-osra emelik fel a szükséges IELTS szintet az itt tanuló diákoknak. Nekem a korom miatt egyébként is a 7-es a cél, így ez nem igen érint.
Minden osztálytársamnak a PR a cél. Egy olyan volt, aki saját bevallása szerint haza akart menni, de már ő is inkább maradna. Főleg az angol miatt, talán egy tizednek van esélye arra, hogy tényleg maradjon is. Sajnálom azokat, akiken látszik, hogy nincs semmi sanszuk, és mégis beleölik az álmukba azt a nem kevés pénzt, amit ez a suli jelent.
Mondom ezt úgy, hogy én sem látom még, hogyan fogok maradni. Nyilván a többiek is így vannak ezzel, egyelőre kivárnak, aztán majd meglátják.

2 megjegyzés:

András írta...

Szia Encók!
Szerintem, a te ausztráliai ottléted már nem kérdés, és a blogod címében feltett kérdés is okafogyottá vált. :-)
Ha bármilyen kétség, kétely merül fel benned, hogy a suli vége után tudsz-e maradni, ha akarsz maradni, az adjon erőt, hogy nem azért kaptad ezt a két évet az élettől, hogy aztán el kelljen jönnöd. Te már a legnagyobb lépést megtetted. Ott vagy. :-)

Névtelen írta...

Szia Encók!

Mi is biztatunk téged még innen Magyaro.-ról! Jó helyen vagy (bárcsak mi is kint lehetnénk már!) :)

További sok sikert és kitartást!

Szalma család