2008/05/18

Ügyintézés

Tegnap beszélgettem Skype-on Mártival. Azt mondta (sok egyéb közt), hogy keveset írok. Meg kell hagyni, tényleg nem vagyok grafomán. Azért igyekszem minden infót megosztani, ami a kiutazásommal kapcsolatos.
Pénteken bementem a követségre, mert a diplomámról kellett hiteles másolat. Fordítás szerencsére nem, mert kaptam angol nyelvű változatot annak idején. Ha már egyszer arra jártam, az új útlevelemről is készíttettem másolatot. Azt gondoltam, ha már úgyis kint leszek, megpróbálkozom a NAATI vizsgával újfent, jól jöhet még valamikor valamire, ahhoz pedig meg kell majd küldenem ezt a dokumentumot is. Miutan mindezzel megvoltam, bementem az AUStudyhoz, akik csak pár percre vannak a követségtől. Beszkennelték a papírjaimat, miközben én kitöltöttem a jelentkezési lapom. Két részt hagytam üresen. Az egyik a nyelvi tesztre vonatkozott, mert miután én a suli saját tesztjét tettem le, nem tudtammit írjak be, de megnyugtattak, hogy a kollegák odakint ezt kitöltik helyettem. A másik rész pedig a kérek-e szállás részre vonatkozott.
Azóta már tudom, hogy nem kérek. :) Nem tudom, publikus-e, így nem írom le (egyelőre), de kinti magyarok felajánlották, hogy befogadnak az első időkben. Örök hála nekik. Hát ennyit arról, hogy nem tartanak össze és nem segítenek az újonnan érkezőnek. Én eddig bárkitől kértem segítséget, eddig főleg tanácsot, soha senki nem tagadta meg. És én sem a hozzám fordulóktól.
Ma a bátyám beszélt kicsit anyánkkal. Tudni kell, hogy ő most költözött vissza Svédországból, de úgy néz ki, augusztusban újra kimegy. Szóval a bátyám ma reggel szólt az érdekemben. Azt hiszem, ez többet számított, mintha én akárhányszor beszéltem volna vele. Azt hiszem, sikerült elfogadtatni, hogy az utazásom eldöntött tény. Sírdogált, de nekem nem szólt semmit. Mindkét gyermeke azt választja, hogy külföldön akar élni, és ő ezt személyes kudarcként éli meg. Attól is félt, hogy soha nem találok társat. De hát mitől találnék itthon könnyebben? Jó, persze, itt nincsenek nyelvi problémák, de ez az egyetlen eltérés. Nem tudom, mi vár még rám vele kapcsolatban. Június közepén együtt megyünk nyaralni. Attól tartok, nem a nyaralásról fog szólni...
És most, mivel késő van, akármilyen rövid is a post befejezem. :) Újabb hírekkel azonnal jelentkezem, ahogy vannak. :)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Encók!

"Hát ennyit arról, hogy nem tartanak össze és nem segítenek az újonnan érkezőnek."

Azért vigyázz ezekkel a dolgokkal. Nem azt mondom, hogy minden kint élő magyar gáz, de vannak olyanok is. E-mailben minden szép és jó, aztán amikor oda jutsz, mégsem az.
Egyik barátomnak voltak rossz tapasztalatai nemrég. Persze lehet, hogy ő sem egyszerű eset. :-)
Azért vigyázz, és ne várj ezektől a dolgoktól sokat!
Remélem nem vettem el a kedved.

Üdv: Csabi

Hayim írta...

Szia Encok!
Bocs, nem tudtam felajanlani, hogy nalunk legyel. Meg eleg bizonytalan, hogy abban az idoszakban hogyan leszunk itt, ezert inkabb nem kezdtem el igergetni, hogy gyere hozzank nyugodtan. Biztonsagi tartaleknak szamitsal rank mindenkeppen. Hayim