2017/04/24

Keresztul Ausztralian

Mivel Perth es Western Australia gyakorlatilag csodbe ment, nagyon nehez munkat talani. A szallodakban alig van vendeg, a banyakbol kuldik el az embeteket, a kormany is ezrevel bocsatja utak az alkalmazottait. Miutan felmondtam a szallodaban, elmentem Brisbanebe egy hetre megnezni a varost es egy hetet Melbourneben is toltottem. Akkor mar valoszinu volt, hogy visszakoltozom, de meg nem dontottem. A dontes Kinaban szuletett meg, miutan regi lakotarsam szolt, hogy van ures szoba. 
A pakolas maga korulbelul 5 napot vett igenybe. Koltozeskor realizalja az ember, milyen rengeteg cucca van. :( 
Kicsi piros automat megpakoltam, azokat a dolgaimat viszem magammal, ami az elso idoben feltetlen szukseges, a tobbi majd jon utanam.
3430km az ut. 5 nap. 2 nap Nyugat Ausztraliaban, 2 nap Del Ausztraliaban, es egy nap Victoriaban. 
Az elso nap rengeteg utfelujitas volt, katyukat kellett kerulgetni jo hosszu szakaszon, az ut nehany helyen erdon at, de foleg szantofoldek mellett vezetett. Nem mondanam, hogy elveztem. 730 km meg tetele utan megalltam, jol el is faradtam addigra.
A masodik nap erdok-mezok menten vezetett. Kozeledtem az ocean fele. Ezen az ut szakaszon sajnos rengeteg elutott kengurut lattam. Atlag 500 meterenkent volt egy tetem. Viszont lattam elot is, meg emut, sast es birkat is. :)  Atautoztam Ausztralia leghosszabb egyenes utszakaszsn, ahol 146km hosszan nincs egyetlen kanyar sem. Az autopalyan (ami egyebkent 2x egy savos), vannak kijelolt reszek a repulo doktor gepeinek leszallasahoz. Egy oceanparti motelban szalltam meg, este meg setalgattam kicsit, jol esett a sok ules utan. Melbourne meg mindig 2000 km.
Harmadik nap atertem Del Ausztaliaba. Itt jobban idomitjak a kengurukat, mert csak 3-at lattam az ut szelen, plusz egy rokat. Atmentem egy tejlesen fatlan reszen, majd bokros-fas terulet kovetkezett. Es szantofoldek. Ez a resz dimbes-dombos. Ami erdekes volt ezen a reszen, hogy voros aszfalt volt. Masodik - harmadik nap olyan reszen utaztam, ahol nem tul nagy a forgalom, igy nem voltak elozo savok beiktatva, ott eloztem, ahol tudtam. 5 percnel nem kellett tobbet mennem senki mogott. A road trainek maximalis hosszu saga 36,5 meter, azt megelozni kell hely. Megsem ereztem ugy, hogy ha lerobbanna a kis piros, bajban lennek, mert azert jottek szembe nehany percenkent. Terero ezeken az utszakaszokon nincs, csak a benzinkutaknal, es szallashelyeknel, igy ha valaki lerobban, annak a tobbi autos hoz segitseget. Figyelnek is egymasra az emberek. A szembejovok 3/4-e intett, es egyszer lattam az ut szelen egy lakokocsit, ami melle lefekezett egy masik megnezni, tud-e segiteni, de mar epp jott vissza az utra amelyik megallt, mogem sorolt be. Benzinkut volt legalabb minden 150 kilometeren. Pihenohelyek meg sokkal gyakrabban. Ki is van tablazva eleg surun, hogy a kimerultseg ol, meg az almos sofor halott sofor, meg ilyenek. Az autopalyan Victoriaig 110 a megengedett sebesseg, de ezt inkabb csak ajanlasnak tartjak az autosok, amig Del Ausztraliaban el nem erek arra a szakaszra, ahol ket pont kozt meg tett ido alapjan atlagsebesseget mernek. Ott nem nagyon volt gyorshajtas. Es meg trafipaxos rendor is volt.
Del-Ausztralia es Nyugat-Ausztralia kozt mindket iranyban karanten van. 400km-t tettem meg az allam teruleten, mire az ellenorzoponthoz erkeztem. Ott megkerdeztek, van-e nalam friss gyumolcs, beleneztek a csomagtartomba, majd tovabbengedtek. Van egy behurcolt legyfeleseg, ami sajnos Nyugat-Australiaban mar pusztitja a gyumolcsosoket, es erthetoen Del-Ausztralia nem akarja, hogy a fertozes oda is begyuruzzon.
A negyedik nap ertem igazan civilizacio kozelebe. Port Augusta egy nagyobb varos, amin keresztul mentem, Adelaide pedig a fovaros. Ezeken a helyeken vegre tudtam hasznalni a simkartyamat, ami egyben azt is jelenti, hogy tudtam email olvasni. A szallashelyem a hatartol korulbelul 30km-re volt, ott ismet csak a Telstra volt elerheto.
Victoriaban az autopalyan, ha csak nem olyan szakasz, ahol van zold sav az iranyok kozt, a megengedett sebesseg csak 100km/h, es kitablazzak eleg surun, hogy a rendorseg betertatja a sebessegkorlatozast. Ennek ellenere egyetlen rendort sem lattam. Volt egy olyan szakasz, ahol akkaor akod volt reggel, hogy a latotavolsag kb 100m volt. Ennek ellenere sokan nem kapcsoltak fel a lampajukat, sot meg a redor sem! Hat, milyen peldamutatas ez?!
Victoriaban sok kis varos (falu) mellett vitt az utam, es aznap mar ugy ultem be a kocsiba, hogy "Igen, hazaertem." Azert meg aznap is volt 500km elottem.
A negyedik es otodik napan mar nagyon fajt a hatam, es folyamatosan egy osszehajtogatott pulcsi volt mogottem, hogy kicsit kevesbe erezzem. Cruise controll nincs az autoban, igy vegig nyomni kellett a pedalt, es, hat az achillesem is megerezte rendesen az utat. 
Mindezek ellenere jo dontes volt nekivagni ennek az utnak. Kaland volt, amit ki tudja megismetlek-e valaha. Mivel idom van, mint a tenger az sem szamitott igazan, az autot athozatni, vagy atvezetni meg korulbelul ugyanannyiba kerult volna. :)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Régen volt már április, jó lenne megint olvasni valamit.